Stephenie Meyer:

 Hajnalhasadás

"Ha az készül megölni téged, akit szeretsz, nincs választási lehetőséged. Hogy is menekülhetnél el, hogyan is küzdhetnél az életedért, amikor ezzel fájdalmat okoznál ennek a szeretett személynek? Ha nem maradt más, csak az életed, amit neki adhatsz, hogyan is tagadhatnád ezt meg tőle? Ha igazán szereted? Amikor Bella Swan ráébred, hogy visszavonhatatlanul beleszeretett egy vámpírba, az élet hirtelen veszedelmesen izgalmas lesz számára: tündérmese és rémálom keveréke. Mivel érzései két irányba rángatják: - szenvedélyesen szerelmes Edward Cullenbe, ugyanakkor mély barátság fűzi Jacob Blakchez, a vérfarkashoz -, viharos, küzdelmekkel és lemondásokkal teli évet tudhat maga mögött, míg végre eljut a végső fordulópontig. Rövid időn belül döntenie kell: a halhatatlanok sötét, de csábító világát választja-e, vagy a teljes emberi életet? Márpedig ez a döntés lesz az a hajszál, amelyen két törzs élete is múlik. Most, hogy Bella meghozta a döntést, megdöbbentő, váratlan események sorát indítja el vele, amelyeknek felmérhetetlen, megsemmisítő következményei is lehetnek. Lehetséges, hogy most, amikor Bella élete szövetének különböző szálai - amelyeket először az Alkonyatban követhettünk, majd az Újholdban és a Napfogyatkozásban kísérhettük figyelemmel szétbomlásukat és elszakadásukat -, úgy tűnik, készek újra egyesülni, éppen most fognak megsemmisülni... végleg?"

Erről a kötetről csak jót tudok mondani. Fantasztikus volt, két nap alatt ki is végeztem.

Az elején Jacob szemszögéből követhetjük az eseményeket, aminek következtében, szerintem, sokkal többen kedvelték meg a vérfarkast. Aztán a csattanó résznél ismét váltunk, és már Bellával élhetjük át a történéseket. Meyer nagyon jól ütemezte be a váltást, így nem lőtte le nekünk az összes poént, hanem kitalálhattuk, hogy vajon mik lesznek a következményei Jacob ellenszenvének. Ami még fontos lehet a vérfarkas pártiaknak, hogy sokkal közelebbről ismerhettük meg a kultúrájukat, például : a táplálkozásukat, a köztük kialakult összhangot és az alfának kijáró tiszteletet illetve kötelességet.

Bellát végigkísérhettük az átváltozáson, az első vérszomján és nagyjából minden olyan dolgon amit az írónő csak el tudott képzelni. A kislányával, Nessie-vel való megismerkedés kissé nehezen zajlott, az ember mivolta miatt, de így volt élethű és így sajátíthattuk el mi is az érzelmeket. Szóval a főszereplőnőnk ismerkedik az örökkévalósággal, Jacob Nessie-vel és mindenki boldogan él egy darabig. Ugyanis bekövetkezik az ami már a második kötet óta végig kísérte az életüket. Meyer nagyon jól megoldotta a végét, tele volt érzelmekkel, izgalmakkal, rejtélyekkel. Természetesen boldog vége lett a kötetnek, de voltak ott olyan részek mikor kételkedtem az írónőben. Kíváncsi voltam vajon meghal-e még valaki, valaki fontosabb személy? Nem, szerencsére nem.

Ismét láthattuk, hogy a vámpírok és a farkasok tudnak együtt működni a cél érdekében, jelenesetben az életükért. Bella képessége elérte a maximumot(tetszik nekem ez az adottság), Nessie-é pedig ismét csak nagyon jól íródott meg, főleg ha a szülei képességét nézzük, mindkét szereplőből van valami a lányban. Rosalie is megkapta amire vágyott, végeredményben pedig a Cullen család most már jóval a megszokott "létszám" felett van ami a vámpírok társas életét illeti.

5 pontot adnék rá az 5-ből. :)

                                                                                                                       Giselfull