Stephenie Meyer:

 A burok

"A Földet elfoglalta a világűrből érkező idegen faj, amelynek tagjai irányításuk alá vonják az emberek elméjét, miközben testüket érintetlenül hagyják. Az emberiség túlnyomó része feladta, az ő testük már csak egy burok. A betolakodók a Földet paradicsommá változtatták. Saját maguk számára. Amikor egy nagyhírű, különc, világról világra vándorló lélek érkezik a bolygóra, az utolsó lázadók egyikének testét kapja ittlétéhez. A Vándor, aki Melanie Stryder testébe költözik, ismeri a nehézségeket amelyekkel szembe kell néznie egy emberi burokban élve. Egyvalamire azonban nem készült fel: hogy új testének előző lakója nemhogy nem költözött ki a burokból, de egyenesen visszaköveteli a tulajdonát. Melanie megtölti a Vándor elméjét az emlékeivel és képekkel a szerelméről, aki egy távoli helyen bujkál, és még mindig nem adta fel a harcot az idegenek ellen. Mivel a Vándor képtelen ellenállni a rátörő érzelmeknek, vágyakozni kezd a férfi után, akivel még soha nem találkozott. Aztán egy váratlan fordulatnak köszönhetően Melanie és a Vándor szövetségesekké válnak, és a két lélek ugyanabban a burokban vág neki az arizonai sivatagnak, hogy megtalálják a férfit, akibe mindketten szerelmesek…"

Egy újabb Meyer könyv, amit imádtam. Ez egy teljesen külön álló sorozat, semmi köze sincs a Twilgihthoz.

Vandát kísérhetjük végig az úton, amelyen megismerkedik közelebbről az emberi fajjal és az emberi érzelmekkel. A könyv első felében nem történik túl sok minden, én mégis élveztem, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy szeretem az írónő írását. A Vanda-Ian kettős volt a kedvencem, és ami picit zavaró lehet az a fülszöveg. Nem szerelmi háromszögről van szó, hanem négyről. Lényegében mindenki szeret mindenkit, csak épp nem úgy ahogy kellene. A legszembetűnőbb változáson Kyle ment át, de az a rész is tetszett mikor Ian újra átgondolta az előítéleteit és végül változtatott is rajta.

Érdemes tudni róla, hogy az érzelmek voltak az előtérben, amit Meyer nagyon szépen kivitelezett, de azért volt ott néhány cselekmény szál is amit szintén jól oldott meg az írónő. Maga a történet egy remek kigondolás, szerethető karakterekkel,párosokkal. Kedvenc jelenetet nem sorolnék fel, mert úgy tetszett az egész ahogy volt.

A borító is szépre sikeredett, kíváncsi leszek a következő kötetére is amelyet, Meyer már elkezdett írni. Az igazság szerint nekem ez el ment volna így egy részesnek is, de ha megjelenik majd magyarul akkor természetesen ott fog díszelegni a polcomon az első mellett.

5 pontot adnék rá az 5-ből.
         
                                                                                                  Giselfull