Cassandra Clare: 

Csontváros

"Amikor a tizenöt éves Clary Fray elindul a Pandemonium nevű New York-i klubba, aligha számít rá, hogy egy gyilkosság tanúja lesz – amit ráadásul három, különös tetoválásokkal borított és bizarr fegyverekkel hadonászó tinédzser követ el. A holttest aztán eltűnik a semmiben. Nehéz kihívni a rendőrséget, ha a gyilkosok mindenki más számára láthatatlanok, és semmi – még egy vércsepp sem – bizonyítja, hogy egy fiú meghalt. De fiú volt-e az áldozat egyáltalán? Így találkozik Clary először az Árnyvadászokkal, akik azért küzdenek, hogy megszabadítsák a földet a démonoktól. Közülük való az angyali külseje ellenére igazi bunkó módjára viselkedő Jace is. Clary egyetlen nappal később, akarata ellenére már bele is csöppen Jace világába: édesanyja eltűnik, őt magát pedig megtámadja egy démon. De miért érdekelne egy démont két olyan hétköznapi mondén, mint Clary és az édesanyja? És hogyan tett szert Clary egyszer csak a Látásra? Az Árnyvadászok tudni szeretnék..."

Valami fantasztikus, csodálatos, magával ragadó és letehetetlen.

Több fantasy lénnyel is találkozhatunk (vámpírok, vérfarkasok, démonok, angyalok és még sorolhatnám), de árnyvadászokról szól elsősorban. Claryt kedveltem, egy nagyon szerethető karakter -csak úgy mint a többi-, és könnyen a helyébe képzelhettem magam. A történet alakulásáról ismét csak ódákat zenghetnék, van benne fordulat, romantika(!), barátság, árulás, rejtély és még több fordulat. Természetesen Jace kerül ki kedvencként, de a nyomában ott van Clary és Magnus is (őt kiköpött Adam Lambertnek képzelem el). Egyedül Alec-et nem sikerült annyira közel engednem magamhoz, de majd meg lesz ez is.

Az érzések teljes mértékben átjöttek, velük együtt éltem át az egészet és izgultam végig a kis szerelmi háromszögünket. A Jace-Clary párost csak isteníteni tudom (azt hiszem, hogy az a bizonyos csavar ott a vége felé nem csak engem képesztett el, hanem mindenkit aki csak olvasta), aztán vannak még itt kialakulófélben lévő kapcsolatok.

Az idegrendszeremet egyébként igencsak megviselte az az időszak, míg várnom kellett a második kötet kiadására, mert nem tudtam elhinni, hogy ilyen megtörténhet. Még kérnék szépen Jace humorából,  a főszereplők közti kapcsolatból és Valentine sötét oldalából (de csak mert így előbb lehet happy end).

Természetesen 5 pontot adnék rá az 5-ből.
                                                      
                                                                                                        Giselfull