Bree DeSpain: 

Fekete bárány

"Tékozló fiú. Veszélyes szerelem. Halálos titok. Grace Divine a helyi lelkész lánya mindig is tudta, hogy valami rettenetes történt azon az éjszakán, mikor Daniel Kalbi eltűnt, bátyja, Jude pedig vérbe fagyva tért haza. Most, hogy Daniel visszajött, Grace-nek választania kell iránta érzett növekvő vonzalma és bátyjához való hűsége között. Ahogy Grace közelebb kerül Danielhez, megtudja az igazságot arról a rejtélyes éjszakáról és arról, hogyan mentse meg szeretteit, ám ezért talán legféltettebb kincsével kell fizetnie: a lelki üdvével."

Nagy előítéletekkel kezdtem el ezt a könyvet, de a végére kellemeset csalódtam.

Nem nagyon vagyok oda az ennyire vallásos könyvekért, az elején bele is telt egy kis időbe mire hozzászoktam, de ez is megvolt. Grace anyukáját a mai napig nem kedvelem, viszont a tiszteletes úrt sikerült közel engednem magamhoz. Jude-tól kirázott a hideg, nem szeretem az ilyen karaktereket, és vele együtt Aprilt sem sikerült megkedvelnem, inkább csak elfogadtam, hogy ott van és kész. Grace-t kedveltem, nem egy kiemelkedő női alak, de azért kellemes volt vele együtt a dolgok mélyére jutni. Daniel lett a kedvenc. Az elején nagyon tetszett a kapcsolatuk Grace-szel, ahogy közeledtek egymáshoz, hogy a kiskori barátságból szerelem lett és ahogy ez érzékeltetve volt. Aztán ezt a hangulatot lelombozta az ilyen "örökké szeretni foglak" megszólalások. Nem értettem, hogy minek ez oda, eltúlozta az írónő. Ami a szörnyeteget illeti átfutott az agyamon, hogy Jude lehet az, de aztán elvetettem az ötletet hisz ő "tökéletes". Úgyszólván az írónőnek sikerült behúznia a csőbe, pedig nem volt ez akkora fordulat, hogy ne lehetett volna kitalálni. Daniel kilétét sajnos már az elejétől kezdve sejtettem (bár csak azért, mert néhányszor belefutottam a neten és hoppá..), de még így is új volt ez a dolog a Menny Kopóival meg a vallással fűszerezve.

Grace cselekedete a bállal kapcsolatban kiszámítható volt, nem szeretem az ilyen "de én akkor is megteszem" dolgokat, túl egyszerű megoldás.

Maradt néhány elvarratlan szál, úgyhogy kíváncsian várom a következő kötetet.

4,3 pontot adnék rá az 5-ből.

                                                                                                           Giselfull